Gyakori Kérdések

Gyakori kérdések és válaszok a felnőttoktatásra vonatkozóan

 

  1. Valóban ingyenes a második szakképesítés megszerzése?

Magyarországon az állam a második, – az állam által elismert – szakképesítés megszerzését is ingyenesen biztosítja az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül tanulók számára. A második szakképesítés abban az esetben szerezhető meg ingyenesen, ha a jelentkező a felnőttoktatás esti munkarendjében költségvetési támogatásban részesített szakképesítést választ a megfelelő iskolában.[1] A második szakképesítés ingyenes a felnőttoktatás esti munkarendjében, ahol TB ellátás a tanulónak nem jár.
Iskolarendszerű képzés a felnőttoktatás, míg iskolarendszeren kívüli képzés a felnőttképzés.

 

  1. Mit jelent az iskoláztatási támogatás (családi pótlék)?

A köznevelési intézményben, nappali munkarendben tanuló diákok annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévüket – sajátos nevelési igényű tanulók a 23. életévüket betöltik, iskoláztatási támogatásra (családi pótlékra) jogosultak.[2]
Az ellátások összegéről és az igénylés módjáról az alábbi linken talál részletes tájékoztatót:
cst.onyf.hu/ellátások/csaladipótlék
cst.onyf.hu/hu/ellátások/családipótlék/az-egyes-családtámogatási-ellátások-összegei

 

  1. Érettségi után szakképzés? Miért tanuljak szakmát?

A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők sokkal kisebb arányban válnak munkanélkülivé, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar munkaerőpiac évek óta több területen is szakemberhiánnyal küzd, ezért érdemes az első és második képesítés megszerzésére vonatkozó jelenlegi ingyenességet kihasználni.

 

  1. Mire használhatom az Europass bizonyítvány kiegészítőt?

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő egy olyan, idegen nyelven kiállított okirat, amelyet a sikeres szakmai vizsgát követően iskoláink a tanuló kérésére állítanak ki. A bizonyítvány-kiegészítő az Európai Unióban elfogadott formanyomtatványban rögzíti a megszerzett szakképesítés adatait, így külföldi munkavállaláshoz szinte elengedhetetlen.
A bizonyítvány-kiegészítő információt ad a szakképesítés alap adatairól, a képzésben részt vett tanuló szakmai kompetenciáiról, a kötelező szakmai elméleti-gyakorlati tantárgyakról, az óraszámokról. Kérhető angol vagy német nyelven, de elérhető francia, olasz vagy spanyol nyelvű bizonyítvány-kiegészítő is. A bizonyítvány-kiegészítő önmagában nem bír jogi érvénnyel, csak a szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal együtt érvényes![3]

 

  1. Diákigazolvány igénylése

A diákigazolvány igényléshez szükséges NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) adatlapot 2012-től okmányirodában kell igényelni, ahol ellenőrzik a tanuló adatait, rögzítik az aláírását, fényképet készítenek róla és kiadják a „NEK-adatlapot.
A NEK adatlapot a tanuló elviszi az iskolájába és a diákigazolvány ügyintéző megrendeli a diákigazolványt. 2017. február 15. óta minden elkészült diákigazolványt az iskolába postáznak nem a tanuló lakcímére.
Az igényléshez a következőkre van szükség:

  • személyi igazolvány (annak hiányában születési anyakönyvi kivonat)
  • vagy egyéb személyazonosító okmány (útlevél, jogosítvány)
  • lakcímkártya[4]

 

  1. Mire használhatom a diákigazolványomat?

Számos kulturális és kereskedelmi kedvezmény mellett a legjelentősebb a helyi és helyközi közlekedésben igénybe vehető, BKV kedvezmények, amelyek a nappali és esti felnőttoktatásban tanuló diákokat egyaránt megilletik.[5]

 

  1. Hiányzások kezelése a felnőttoktásban

Az iskola a felnőttoktatásban résztvevők hiányzását félévenként összesíti. A felnőttoktatásban résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek, iskolai rendszerű szakképzésben vesznek részt, ezért ugyanúgy igazolniuk szükséges a hiányzásaikat, mint a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevőknek. A felnőttoktatásban résztvevők tanulói jogviszonya megszűnik, ha a szorgalmi időszakban 20 óránál többet mulasztanak igazolatlanul.[6] vagy a gyakorlati hiányzása eléri a 20%-ot. Így a tanév érvénytelen, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szt. 39.§ (3)).

Összefüggő szakmai („nyári gyakorlat”) gyakorlat teljesítésére csak a szorgalmi időszak után van lehetőség.

 

  1. Árvaellátással összefüggő jogosultságok.

A gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Tehát a második szakképesítés megszerzésére irányuló ingyenes képzés ideje alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló[7].

 

  1. Beiratkozáshoz szükséges adatok

A felnőttoktatásra történő beiratkozásnál be kell mutatni a jelentkező személyi igazolványát, lakcímkártyáját és a jelentkező által elvégzett bemenethez szükséges iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt, bizonyos képzések esetében az orvosi alkalmasság igazolását, valamint a pályaalkalmasságot igazoló dokumentumot.[8]

 

  1. Hogyan történik a felnőttoktatásban a tanulmányok értékelése?

A felnőttoktatásban az iskolák helyi szabályozói (Pedagógiai Programja, Felnőttoktatási szabályzat) alapján történik a megszerzett tudás értékelése, mely dokumentumok az adott intézmény honlapján elérhetők, olvashatók. Minden esetben a megszerzett tudást értékelik az iskoláink oktatói, mely lehetséges év közbeni értékeléssel (rendszeres számonkérés, dolgozat, stb.) vagy tananyag részenkénti értékelés (tananyagrészenként záró dolgozatok).

 

  1. Hol lehet tájékozódni a vizsgakövetelményekről?

A tanulóink komplex szakmai vizsgát tesznek tanulmányaik végén, mellyel igazolják szakmai elméleti és gyakorlati tudásukat.[9]
A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei szakképesítésenként változóak, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján (https://www.nive.hu/index.php?option=com_jumi&view=application&fileid=16&tip=szvk_2012_) tájékozódhat.

 

  1. Mikor és hogyan kell vizsgára jelentkezni?

A vizsgára jelentkezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehetséges. A vizsgára jelentkezéskor a jelentkezési határidőn belül egy jelentkezési lapot kell kitölteni, melyet a vizsgaszervező intézményben kell leadni. Emellett be kell mutatni egy, a személyazonosságot igazoló fényképes okmányt (személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy vezetői engedélyt) és a lakcímkártyát, továbbá a szakképesítéshez előírt iskolai bizonyítvány eredeti példányát.

Vizsgajelentkezési határidők:

Az iskolai rendszerű vizsgák esetében

  • a februári–márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának első napja,
  • a májusi–júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának tizenötödik napja,
  • az októberi–novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának utolsó munkanapja.

Az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében a vizsgaszervező által meghatározott időpont.[10]

 

  1. Hogyan történik a felnőttoktatás év közbeni időbeosztása? Meddig kell iskolába járni?

A felnőttoktatás iskolai rendszerű oktatás, ezért a tanév időbeosztása megegyezik az általános- és középiskolások tanévének időbeosztásával. Ugyanúgy van őszi, téli, tavaszi és nyári szünet, valamint a neves állami és egyházi ünnepekkor sincs oktatás. A tanítás kezdete és vége jogszabályban meghatározott. A 2017/2018. tanév szeptember 1-én kezdődik, és június 15-én ér véget. Az végzős tanulók május 3-án fejezik be a tanévet. Emellett a keresztfélévben kezdődő képzések a jogszabályban meghatározott módon február első hetében is megkezdhetők. Az oktatás első és utolsó napját az igazgató határozza meg, figyelembe véve a kötelező tanítási napok számát.[11]

 

  1. Kollégiumi ellátás biztosítása a felnőttoktatásban

A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha:

  • a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenes, vagy
  • a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenesen veszi igénybe.[12]

A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha

  • az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy
  • a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. [13]

Tehát a felnőttoktatás esti, levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét.

 

  1. Mitől függ, hogy indul-e egy felnőttoktatási szakképesítés oktatása?

A szakképesítéseink indításakor figyelembe kell vennünk a jelentkezők számát, továbbá az osztály és csoportlétszámok kialakítására vonatkozó szabályozókat.[14]

 

  1. Mit jelent pontosan a felsőfokú, középfokú, valamint az alapfokú szint a szakképesítéseknél?

Alapfokú szakképesítés:

  • alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg.

Középfokú szakképesítés:

  • alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg
  • alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
  • alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
  • középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
  • középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül
  • felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
  • felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg
  • felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

Felsőfokú szakképesítés:

  • emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg
  • emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül
  • felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés[15]

 

  1. Honnan tudható, hogy egy OKJ-s szakma felvételi pontként beszámít-e egy felsőoktatási intézmény (egyetem/főiskola) felvételijébe? Mennyi többlet pontként számolható be egy OKJ-s szakma?

Az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért a jogszabály szerint a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontra jogosultak a tanulók.[16]

Szakiránynak megfelelő továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából

  A B
     
1. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy
55-ös szakmaszámú szakképesítések, szakmacsoportok
Szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősülő képzési
területek, alapképzési szakok
2. egészségügy orvos- és egészségtudomány
3. szociális szolgáltatások pedagógusképzés
társadalomtudomány
4. oktatás (oktatás, pedagógia), kivéve: fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző bölcsészettudomány
pedagógusképzés
5. művészet, közművelődés, kommunikáció bölcsészettudomány
művészet
művészetközvetítés
társadalomtudomány
6. gépészet műszaki
7. elektrotechnika-elektronika műszaki
informatika
8. informatika informatika; műszaki szakoktató alapképzési szak informatika szakirány
9. vegyipar műszaki
természettudomány
10. építészet műszaki
11. könnyűipar műszaki
12. faipar agrár
műszaki
13. nyomdaipar műszaki
14. közlekedés műszaki
15. környezetvédelem-vízgazdálkodás
környezetvédelem
agrár
gazdaságtudományok műszaki
16. közgazdaság gazdaságtudományok
17. ügyvitel (kivéve a rendészeti asszisztens) bölcsészettudomány
gazdaságtudományok
jogi
társadalomtudomány
18. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gazdaságtudományok
19. vendéglátás-idegenforgalom; vendéglátás-turisztika gazdaságtudományok
20. egyéb szolgáltatások (a 23. sorban meghatározottak kivételével) gazdaságtudományok
műszaki
21. mezőgazdaság agrár
22. élelmiszeripar agrár
23. közszolgálat; egyéb szolgáltatások [az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti OKJ-rendeletek egyéb szolgáltatások szakmacsoportja szerinti honvéd, rendészeti és privátbiztonsági (pl. személy- és vagyonőr, biztonsági őr) szakképesítések, amelyeket az Oktatási Hivatal a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján közzétesz] rendészeti asszisztens; társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés rendészet,
honvédelem és közszolgálat
jogi
államtudományi
24. sportkommunikátor; fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző, rekreációs mozgásprogram-vezető sporttudomány
25. vízügy agrár gazdaságtudományok műszaki
26. osztatlan tanári mesterképzési szak: a tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak képzési területe az irányadó a szakirányú továbbtanulás meghatározása szempontjából (szakképzettségpáron is csak egyszer kapható többletpont)

 

  1. Az összefüggő szakmai gyakorlatot (ún. nyári gyakorlat) el lehet-e osztani a tanév alatt, hogy nyáron ne kelljen gyakorlatra járni?

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.[17] Az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat, amely időtartalma szakképesítésenként a szakmai és vizsgakövetelményekben kerül meghatározásra.[18] Tehát az összefüggő szakmai gyakorlat azaz a „nyári gyakorlat” nem teljesíthető a tanév közben.

 

  1. OKJ-s szakmáknál ráépülés esetén mindkettő, államilag támogatott képzés “elhasználódik” vagy csak az egyik?

Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, azaz a szakképesítés-ráépülés.[19]

 

Hivatkozások jegyzéke:

[1] 2011. évi CLXXXVII. törvény 1. § (1)

[2] 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § – 14. §

[3] 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 46. § (1) – (3)

[4] 2011. évi CXC. törvény 46. § (13)-(21); 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § – 12. §

[5] 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §

[6] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (7)-(10)

[7] 1997. évi LXXXI. törvény 54. §; 55. §

[8] 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (4)

[9] 2011. évi CLXXXVII. törvény 2. § 21.; 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §

[10] 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3)

[11]14 /2017. (VI. 14.) EMMI rendelet

[12] 229/2012.  (VIII. 28.) Korm. rendelet 33.  § (3)

[13] 229/2012.  (VIII. 28.) Korm. rendelet 36. § (1a)

[14] 2011. évi CXC. törvény 4. melléklet

[15] 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 2.2.1. táblázat

[16] 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 21. § (1)

[17] 2011. évi CLXXXVII. törvény 26. § (2)

[18] 2011. évi CLXXXVII. törvény 7. § (1)

[19] 2011. évi CLXXXVII. törvény 29. § (7)